Hogyan válasszunk iránytűt?

Még a mai hipermodern, műholdas-navigációs segédletű időkben is az iránytű egyike maradt a tíz, természetjáráshoz nélkülözhetetlen eszköznek. Igaz, napokig barangolhatunk anélkül, hogy egyszer is megnéznénk merre is járunk, azonban, ha eltévedünk, vagy a látótávolság közel nullára csökken, az iránytű (együtt a térképpel) hirtelen a legfontosabb eszközzé válik a csomagunkban.
Alapvető fontosságú képesség, hogy a természetben térképpel és iránytűvel képesek legyünk tájékozódni, különösen, ha nem kiépített túraútvonalakat használunk. Szánjunk rá időt, hogy megtanuljuk, mert lehet, hogy tudásunk egyszer még életet menthet.

Az oldal tartalma:

   Hogyan válasszunk iránytűt?

Az iránytű fajtái

Nomád Sport kategória: Iránytűk és tájolók

Kiegészítő iránytű:

ezt a fajtát megtalálhatjuk egyes kulcstartókon vagy órákon, de ide tartoznak a kisebb alj nélküli iránytűk is. Pontosan mutatják a mágneses északi irányt, de inkább csak gyors tájokozódásra valók, mint komoly navigációra.

Alap iránytű:

olcsó, és meglehetősen hatékony a természetjáráshoz, kezdőknek kifejezetten ez a típus ajánlott. Minden alapvető, szükséges elemmel rendelkeznek, de hiányoznak róluk az extra kiegészítők, mint az eltérés kiegészítés mérése vagy a tükör.

Specializált iránytű:

teljes értékű modellek sok extrával (tükör, nagyító stb.). Megérik a plusz költséget, ha rendszeres és nagyratörő túrázók vagyunk. Különösen ajánlott, ha sokszor túrázunk ismeretlen, jelzetlen vagy elhagyatott útvonalakon.

 


Az alap iránytű jellemzői

A hátizsákos turisták általában laptájolókat vagy más orientációs iránytűket használnak. („Orientáció” arra utal, arra alkalmasak, hogy meghatározzuk a pontos pozíciónkat, míg a „navigáció”, hogy meghatározzuk az úti cél pozícióját és annak elérési útját.)

Az iránytű alapvető jellemzői:

  • Mágneses tű – általában a piros végű, forgó mozgásra képes mágneses iránytű, ami mindig a legerősebb mágneses mezőt mutatja. Ez általában egybeesik, a mágneses északi sarkal. A „mágneses” észak különbözik a „valódi északtól” – a földrajzi északi sarkponttól, ahol a hosszúsági fokok találkoznak. A mágneses észak,(egyike a föld két mágneses pontjának), a kanadai északi sarkvidék sziget láncolatánál található. A valódi északot és a mágneses északot azonban több mint 1000 mérföld választja el egymástól.
  • Folyadékkal töltött szelence: egy kerek ház (vagy számlap), ami tartalmazza a tűt, a forgócsapágyat és a rezgéscsillapító folyadékot. A folyadék védi a tűt a rázkódástól és minimalizálja a tű kilengését használat közben. A folyadék anyaga általában petróleum, vagy hasonló sűrűségű olajszármazék.
  • Forgó gyűrűskála (vagy azimutkör) – egy gyűrű, ami 0-tól 360 fokig van bejelölve (általában 2 fokos skálán) és az iránytű szelencéjének külső szélén forgatható. Az azimut a haladási irányodat mutatja fokokban kifejezve a két pont között. Az azimut és az iránymeghatározás tulajdonképpen ugyanazt jelenti.
  • Alaplap – egy négyszögletes, átlátszó műanyag, vagy plexi alap, amin a szelence van. A jobb iránytűknek van vonalzója az alap szélébe gravírozva. Ez segít a térképen való távolság meghatározásban. Válasszunk olyan iránytűt, ami ugyanolyan méretarányt használ, mint térkép. Gyakori méretarány az 1:20000 és az 1:25000.
  • Orientációs nyíl, vagy párhuzamos észak-dél vonalak – az iránytű házának alsó szélén található. A nem-mágneses nyíl vége általában piros és a meridián vonalakkal párban (amit egyenesbe állítasz a topográfiai térképeddel) segít meghatározni az útvonalat a térképen.
  • Index vonal vagy útirány vonal – az alaplap végén található.


Speciális iránytű jellemzői

  • Eltérés mérő – egy kiegészítő orientációs lehetőség, amit össze lehet hangolni a mágneses eltéréssel, ami jellemző a használt útvonal területén. (Ez a különbség a valódi és a mágneses észak között.) Sok esetben ez egy pici eszköz, amit használva egy kis csavarként elfordíthatunk az iránytű házán. Amikor az eltérést kiegészítjük, az orientációs nyíl többé nem párhuzamos az észak-dél vonalakkal, hanem ellentételezi a mágneses eltérést. Ennek meg kell felelni annak a területnek a jellemző értékével, ahol éppen vagyunk vagy utazunk. Aztán, amikor összehangoltuk a térkép észak-dél vonalaival, az eltérés kiegészített nyíl pontosan mutatni fogja a mágneses északot. Minden különböző földrajzi területre új kiegészítés készíthető. Egy rögzített orientációs nyíl azonban matematikai számításokat igényel, és manuális kiegészítést minden egyes mérés esetén. (Néhányan ragasztószalagot használnak, hogy bejelöljék az eltérés fokát az olcsóbb iránytűkön.) Az állítható nyíl azonban lehetővé teszi a folyamatos meghatározást, ami nagyon kényelmes.
  • Nagyítólencse – egy kis lencse az alaplapba építve, ami nagy segítséget nyújt a térképen található miniatűr szimbólumok kiolvasásában.
  • Szemlélést segítő tükör – kihajtható felület, segít a mérésben valamint jelző/személyes tükörként is használható.
  • Foszforeszkáló indikátorok – jó, ha vannak a mágneses tűn, az orientációs nyíl mindkét oldalán, sőt még az forgógyűrű négy fontos sarkán is.
  • Hajlásmérő – segít a meredekség meghatározásában, így a lavina veszélyben, valamint a tárgyak magasságának mérésében.
  • Szíj – lehetővé teszi, hogy az iránytűt övhöz erősítsük.

Iránytű felépítése


Melyik a megfelelő?

Alap iránytűk:

ezek a modellek megfelelőek a kezdő túrázóknak, hacsak nem olyan ambiciózusak, hogy gyors fejlődés mellett hamar akarják elérni a haladó szintet. Azok, aki csaknem mindig a kijelölt útvonalakon maradnak (kényelmes túrázók, pihenési célú hátizsákos turisták) azoknak tökéletesen megfelel egy ilyen olcsó példány. A kiegészítő extrák a speciális modelleken szépek és jók, de ezeket nem használják ki az átlagos túrázók.

Speciális iránytű:

bárki, aki gyakran használ iránytűt ismeri egy eltérés kiegészítő nyíl értékét. Akik valaha már birtokoltak egy ilyen modellt nem akarnak visszalépni az egyszerűbb variációhoz, a nyíl nélkülözhetetlenné válik. Aki rendszeresen túrázik kijelölt útvonalakon kívül, komolyan el kell gondolkodnia, hogy az extra költséget vállalva egy olyan modellt válaszon, ami tartalmazza ezt a funkciót is.
 

A GPS helyettesítheti az iránytűt?

Az iránytű és a GPS egymást kiegészítő eszközök. Az iránytű viszont alkalmas egy dologra, amire a GPS nem – megmutatja a pontos mágneses északot. Manapság az elektronikus iránytűvel ellátott GPS készülékek használata egyre gyakoribb, de egyre drágább is. Azonban a GPS-ek elemmel működtetett készülékek így fennáll a veszélye, hogy lemerülnek. Ezzel szemben egy iránytű, mely pusztán a föld mágneses erejével működik, korlátlanul használható. Ekképpen, még ha rendelkezünk is GPS- szel, nem árt, ha viszünk magunkkal egy iránytűt is.

A GPS-ek nagyszerű eszközök. Arra tervezték őket, hogy mérjék a mozgás irányát azáltal, hogy a jelenlegi pozíció és a cél vagy előző pozíció közötti különbséget kiszámítják. Úgyszintén megmutatják a pozíciónkat anélkül, hogy látható tájékozódási pontokra szükségünk lenne, amik az iránytű használata esetén nélkülözhetetlenek. Ködös vagy havas időben ez nagy pluszt jelent.

A GPS további előnye:

Ha iránytű alapján tájékozódunk, akkor az akadályok néha arra kényszerítenek, hogy elhagyjuk az ideális útvonalat. Ez azt igényli, hogy folyamatosan figyelnünk kell az eltérést, amíg megkerüljük az akadályokat. Ha pedig már leküzdöttük az akadályt, akkor az iránytű alapján ismét meg kell határozni a pontos útirányt, de esetleg már úgy, hogy nem látjuk a kulcsszerepet játszó tájékozódási pontokat. Ezzel szemben egy GPS készülékkel könnyedén megkapjuk az új útvonalat és már folytathatjuk is a túrát.

A GPS hátránya:

Zárt, meredek oldalfalak által határolt völgyekben, szurdokokban nehézkesen vagy alig működik. Bár az is igaz, hogy ezeken a helyeken általában minimális a tájékozódási igény. (vagy lefelé, vagy fölfelé mehetünk csak).

 


Iránytűvel kapcsolatos tippek és tanácsok

  • Fém eszközök megzavarhatják az iránytű használatát, tehát tartsuk távol az autóktól, fényképezőgéptől vagy más fém eszközöktől. A fém zavaró hatásától az iránytű könnyen eltérhet akár 20-60 fokot is. Ha tehát a tájékozódást egy piknik asztal mellett végezzük, győződjünk meg, hogy nem tesszük-e ki az iránytűt a fémek zavaró hatásainak. Elektromos mezők (például járó motor, vagy nagyfeszültségű távvezeték) úgyszintén akadályozzák az iránytűk pontos működését.
  • Tároljuk körültekintően az iránytűt. Például ne tegyük egy hi-fi berendezés tetejére, amely erős mágneses térrel rendelkezik vagy olyan helyre, ahol erős elektromos sugárzás van. Idővel az ilyen kitettség rombolja az iránytű mágnesességét. Az iránytű a föld mágneses erejével legyen kapcsolatba, nem pedig a környékükön lévő egyéb sugárzással.
  • Az iránytűket a szélességi fokoknak megfelelően kell alkalmazni. Általánosságban a földön öt mágneses elhajlási zónát különböztetünk meg. Ezek befolyásolják az iránytű precizitását és pontosságát.
  • Megjegyzés: A legtöbb iránytű kiigazítja a káros elhajlást a tű enyhe egyensúlyból való kimozdulással. Ez jól működik, amíg ugyanabban a szélességi zónában vagyunk, de ha eltérő zónába utazunk (például a déli féltekére) valószínűleg az iránytű nem fog megfelelően működni. Néhány speciális iránytű a föld összes pontján tökéletesen működik.
  • A négy égtáj látható az iránytűn – észak, dél, kelet, nyugat – ezek úgy ismertek, mint kardinális pontok. Így az iránytű lapján lévő rajzolatok úgy néznek ki, mint egy rózsa.
  • Az azimut gyűrű fokokban kifejezve mutatja a belőtt útirányt. Hagyományosan az északi vagy déli ponttól kezdik. A N60fokE (kelet-észak kelet felé mutat) az azimut gyűrűn 60 fok. Az N90fokW (egyenesen nyugat) az azimut gyűrűn 270 fok.

Az iránytű felruházza a használóját négy alapvető képességgel:

  • Meg tudjuk határozni a helyzetünket terepen.
  • Követni tudjuk a tájékozódási pontokat terepen.
  • Mérhetővé válik a térkép.
  • Meghatározható a helyzetünk a térképen.

Ha a navigációs képességünket fejleszteni szeretnénk sok gyakorlásra lesz szükségünk. Tulajdonképpen csak a terepen történő gyakorlás alkalmas arra, hogy fejlődjön a navigációs képességünk. De ajánlunk pár további kiegészítő lépést, melyekkel ez még tovább javítható:

  • Tanulmányozzunk navigációs oktató könyveket és gyakoroljuk az alapelveket egynapos túrákon, sőt akár még a városi sétákon is.
  • Túrázzunk hozzáértőkkel és lessük el a trükköket.
  • Látogassunk navigációs szemináriumokat vagy természetjáró kurzusokat.
  • Nézzük meg, hogy működik-e valamilyen orientáció iránt érdeklődő klub a közelünkben.


Összegzés

Az iránytű nélkülözhetetlen eszköz a túrázásban. Azáltal, hogy erősítjük a térkép és iránytű használati képességünket, magabiztosabbá és bölcsebbé válunk a túrázásaink során. Egy iránytű személyében a biztonság pedig örök túratársunkként mellénk szegődik.