Hogyan válasszunk sátrat?


A jó túrasátor sok mindenben segítségünkre lehet: kényelmes, menedéket nyújt az esőben, saját otthonunk érzetét kelti a vadregényes tájakon és akár távol tartja tőlünk a betolakodó rovarokat.

Számos kiváló túrasátor áll az érdeklődők rendelkezésére. Ezért a számunkra legmegfelelőbbet igényeink alapos feltérképezésével választhatjuk ki.

 Az oldal tartalma:

   Vásárlási segédlet sátor választáshoz

 

 

Személyes igényeink szerinti választást az alábbi három alapvető tényező befolyásolhatja és határozhatja meg:

A sátor alapterülete (mérete), súlya és az ára.


Nézzük meg ezt a három befolyásoló tényezőt. Hogyan határozhatjuk meg a legjobb paramétereket?

Vannak másodlagos tényezők is, amik szintén befolyásolhatnak döntésünkben.

Ilyenek:

  • az időjárási feltételek
  • a külalak
  • a sátor felállításának egyszerűsége

Ha már ismerjük elsődleges igényeinket és felmértük, hogyan egyeztethetőek ezek a többi elvárásunkkal akkor, fokozatosan szűkíthetjük a kört így a végén könnyebben és precízebben válaszhatunk.
 
Sátor ár - méret - súly differencia
 

A túrasátrak gyors áttekintése

A túrasátrakat az alábbi paraméterei szerint kategorizálják:
  • Férőhelyek száma
  • Súly
  • Ár
  • Időjárási tényezők (évszakok)

A jó döntés érdekében az alábbi kérdéseket kell feltennünk magunknak:

Férőhely: Általában hány ember fog aludni a sátorban?

A túrasátrakat befogadóképességük szerint osztályozhatjuk: egyszemélyes (szóló), kétszemélyes, háromszemélyes és négyszemélyes. A sátor márkanevei gyakran ezt a nevükben is rejtik pl.: (Loap Moss 2; Coleman Crestline 3; High Peak Nevada 4; stb.).
A sátor elfogadható súlya érdekében annak alapterületét sokszor szűkösre kell tervezni. A kapott eredmény így egy kicsit kisebb, mint azt sokan gondolnák. Bár ez jó hír az ifjú házasok számára, de két nagyobb darab ember barátságosabb arccal ébredhet, ha az éjszakát egy háromszemélyes vagy egy kétszemélyes, de tágabbra szabott modellben töltik. Szeretnénk magunkkal vinni a kutyánkat vagy kisgyermekesek vagyunk? Ilyen esetben bölcsen tesszük, ha plusz egy fővel számolunk. Az ideális túrasátor az arany középút szabályszerűségét követi-nem túl tágas, nem túl szűk (a tágasság a súlytöbblet velejárója). A tökéletes sátor mérete éppen megfelelő.
Ha van rá lehetőségünk, látogassunk el egy-egy túraboltba és vegyük szemügyre a sátrakat felállított állapotba is. Az eladókat megkérhetjük, hogy állítsanak fel olyan modelleket, ami számunkra érdekes lehet. A személyes tapasztalat és vizualizáció rendkívül fontos.

Súly: Mennyi a túrasátrak elfogadható súlya?

Az egyszemélyes sátraké: 750 g -1100 g. A kétszemélyesek általában 1300 g és 3200 g között mozognak. A három és négyszemélyesek pedig 1800 g és 5000 g környékére tehetők. Alapvetően úgy kell arányosítanunk, hogy egy egyszemélyes sátor súlya ne legyen nehezebb 1100 g-nál. Ha már közelít a 750 g-hoz, vagy még ennél is kevesebb, az persze nagyszerű. Bár tény és való az alacsony súly sokszor a hely szűkével jár együtt.

Ár: Mennyi az ára egy jó minőségű túrasátornak?

A kétszemélyes sátrak ára 7.000 forinttól akár 140.000 forintig is elmehet, de a egy-egy jó minőségűt már beszerezhetjük 15-25 000 forintért is. A magasabb ár több kényelmet, jobb anyagokat és alacsonyabb önsúlyt biztosít. Ha nem járunk túl gyakran túrázni, érdemesebb a mérsékelten alacsonyabb árkategóriából választanunk, ahol az ár még nem megy a minőség rovására. Természetesen léteznek igen komoly expedíciós sátrak is, melyek ára akár az 1 millió forintot is meghaladja.

Időjárás: Milyen időjárási viszonyokkal fogunk szembesülni?

Nagyon fontos, hogy az időjárásnak (várható szélerő és csapadékmennyiség) illetve túracélunk helyszínének (magasság, uralkodó klíma) megfelelően válasszuk modellt. Ennek fokmérője - a sátorfelépítésen kívül - az un. víznyomásállóság megadott értéke az adott modell esetében. A következő értékek csak tájékoztató jellegűek, de irányadóak lehetnek a legtöbb esetben:
 
Kategória - víznyomásállóság diagramm

  • Kemping sátrak (családi sátrak is): 800-2000 mm
  • Túrasátrak: 1000-3000 mm
  • Hegymászó sátrak: 2000-5000 mm
  • Expedíciós sátrak: 3000-7000 mm

 

 

 

 

 

Ezek az értékek a sátor tetejére („fly”) vonatkoznak, a sátor padlójára („floor”) megadott értékek minden esetben magasabbak, számolva azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy komolyabb eső esetén a sátor akár a „vízben áll”.
Mindent egybevetve a legbölcsebben akkor járunk el, ha minden esetben a reálisan bekövetkező legzordabb körülményekkel számolunk. Természetesen a pehelykönnyű nyári sátrak nagyon vonzóak. De ha késő őszi túrát tervezünk, ráadásul nagy magasságba megyünk, ahol hóval és hideg széllel szembesülhetünk, jobban tesszük, ha olyan sátrat választunk, mely ellenáll e zord körülményeknek.

Tulajdonságok: Milyen „apróságok” számítanak a legjobban?

Ami megkülönbözteti az egyik sátrat a másiktól, gyakran az alábbiakban közölt apró eltérések lehetnek:
  • Bejáratok. A nagyon könnyű sátrak általában egyetlen bejárattal bírnak. A legtöbb kétszemélyes sátrat már két külön bejárattal láttak el, így a kényelmes be- és kijárás mindkét félnek biztosított. A két ajtós megoldás akkor is jól jöhet, ha útitársunk korán szeretne ébredni, mi viszont sokáig szeretnénk fennmaradni, mert a csillagokban akarunk gyönyörködni.
  • Előterek. Ezek a sátor meghosszabbított részei (cölöpökkel és merevítőkkel) melyek a hálófülkén kívül biztosítanak száraz területet lábbeliink vagy egyéb felszereléseink számára. Közel minden sátornál kialakítottak ilyen előteret, de ezek mérete nagyban függ a sátor típusától. Ha számunkra fontos az előtér, olyan sátrakat keressünk, melyek nagy alapterülettel bírnak.

Felállítás: Mennyire könnyű a táborverés?

A dómsátor (más néven: iglu- vagy kupolasátor) szabadon álló, ami azt jelenti, alig kell a felállításnál sátorcöveket használni. Így a letáborozás nagyon egyszerű feladat, akárcsak a sátor áthelyezése. Akár egyetlen mozdulattal felemelhető a sarkainál fogva és máris választhatunk egy új táborhelyet magunknak.
Minél bonyolultabb szerkezetű egy sátor, felállítása annál nehezebb lehet. De egy pár alkalom után a sátorverés lépései már berögzülnek, és szinte ösztönös mozdulatokká válnak.
A felállított sátor oldalai lehetőleg legyenek feszesek, a laza, lobogó oldalaknak csökken a szél- és esőálló képessége.

Jó tanács:

Gyakoroljuk a sátor felállítását otthon, mielőtt útnak indulnánk. Lehetséges, hogy az első alkalom komoly kihívásnak fog tűnni. De a berögzült mozdulatok aranyat fognak érni naplementekor vagy a közelgő vihar idején…



A belső tér nagyság

A gyártók általában három adatot adnak meg, melyekkel megkönnyítik a vásárlóknak elképzelni a sátor belső méreteit.

 

  • padló méret (cm x cm)
  • padló alapterület (m2 - ben)
  • előtér alapterület (m2 - ben)
  • tető magasság (cm)

Sátor belő tér nagysága

 
A használati útmutatók nem segítenek elképzelni igazán, milyen dőlésszögben állnak a sátor falai. Minél függőlegesebbek a falak, annál élhetőbb, bővebb teret kapunk a sátorbelsőben. A félkör alakú dómsátrak tágasabb hálófülkét és életteret nyújtanak. A trapéz alapterületű sátraknál a lábrész elég keskeny, és még ülő pozícióban sem tudunk kellően elkényelmesedni Cserébe ezeknek a sátraknak igen kicsi a súlyuk. A hagyományos, „kutyaól” típusú sátrak is legtöbbször trapéz alapterületűek, viszont az alacsony súly ellenére ezek rendelkeznek a legszűkösebb belső térrel.

A sátor belső méreteinek meghatározásánál figyelembe vett paraméterek:

Padlóméret: Megmutatja a padló hosszúságát és szélességét, amit általában cm-ben adnak meg. Tartsuk észben, hogy a padlóméret (trapéz alapterületű sátraknál) a sátor legszélesebb méretét mutatja.
Néhány három vagy négyszemélyes sátor hatszög alakú (így szélesebb a csípő résznél). A plusz kiszögelések hatszög alakot eredményeznek (gyakori négy évszakos sátraknál), stabilabban állnak, viszont nehezebbek.

Egy átlagos kétszemélyes sátor 200 cm feletti a hosszúsággal és középen 120 cm szélességgel rendelkezik. Amióta a derékaljak (matracok) 50-53 cm szélességűek, ez azt jelenti, hogy a sátorban egy-egy ember 50-70 cm szélességű helyet kap - ami valljuk meg, nem sok, de éppen elég.

A hossz megállapításánál a gyártók egy átlagember magasságát, vették alapul. Tehát a legtöbb sátor ezen a paramétereknek megfelelően készül.

Tanácsok átlagosnál magasabb termetű túrázóknak:

Olyan sátrat keressünk, melynek padló hossza legalább 220 - 230 cm vagy még ennél is hosszabb.

Sátor alapterület (négyzetméterben):

Két különböző sátor esetén, bár lehetnek azonosak a padló méreteik, de a használható sátorterületük eltérhet. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy egy-egy sátor négyzetméterben megadott alapterülete nem utal a sátorfalak dőlésszögére. Tehát a padlóterület mérete hasznos adat lehet, de kevés, a sátor teljes élhetőségének megítéléséhez.

Sátortető magasság:

Általában minél magasabb a tető, annál nagyobb belső teret kapunk. Vegyünk figyelembe, hogy a tetőpontot egyetlen pontnál mérik a sátor belsejében és nem vonatkozik annak teljes belső terére és az összes falra.

A dómsátrak tetőmagasságát egy képzeletbeli labda, vagy gömb sugarának segítségével határozzák meg. A sugár hossza jelenti tulajdonképpen a tetőmagasságot.

A „kutyaól” sátrak esetében ez az adat a tetőgerinc belső magassága.


Sátor feszítő merevítők
 

Egyes sátrak belső terének jobb kihasználhatósága érdekében, a tartó-rudakat, kiegészítő merevítőkkel (segéd-rudakkal) erősítik. Ezek a kiegészítő rudazatok optimális irányba tolják a belső tér, illetve az előtér geometriai formáját.
Ennek hatására kényelmesebben ülhetünk fel sátrunkban, könnyebben bújhatunk be-ki, a csomagjainkat előnyösebben helyezhetjük el az előtérben, és tágasabb fejrészt kapunk. A feszítő merevítők bordaszerűen illeszkednek a sátor hegesztési varrataihoz. Ez a megoldás a sátor egész szerkezetét is erősíti, csökkentve például a sátor mozgását erős szélben.

 


Sátortípusok áttekintése

Túra- és kempingsátrak

Nomád Sport kategóriák:  Kemping és családi sátorTúrasátor

Ezek a legnépszerűbb és legkeresettebb sátrak.
Legfontosabb adatuk az időjárás-állóságra vonatkozóan az un. víznyomásállóság. Kemping sátrak esetében 800 mm-től kb. 2000 mm-ig, túrasátraknál 1000 mm-től egészen 3000 mm-ig.

Súlyuk könnyű és relatíve ellenállnak a tavasz, a nyár és az ősz időjárási kihívásainak. A levegő megfelelő áramlását a szellőzők biztosítják, melyek megakadályozzák a rovarok bejutását, de védelmet nyújtanak a homok és egyéb lebegő porok ellen is. Ezek a sátrak megvédenek a zivataroktól, de ne ezeket válasszuk, ha olyan helyre indulnánk, ahol viharos szelekkel vagy szakadó hóval is lehet számolni.

A kemping és túrasátrak elsődleges funkciói:

  • száraz védelmet nyújt eső vagy enyhe hóesés esetében
  • megvéd a rovaroktól és a széltől
  • kényelmes, otthonos menedék, túrák esetén

Salewa Denali háromszemélyes túrasátor

Hegymászó és expedíciós sátrak

Nomád Sport kategóriák: Hegymászó sátor, Expedíciós sátor

Vaude Taurus expedíciós sátor

 

A hegymászó sátrak ellenállnak a viharos szeleknek és a hónak, az expedíciós sátrak pedig a magashegyi, legszélsőségesebb körülményeknek és a nagymennyiségű hótömegnek. Ezeket a sátrakat bármely évszakban használhatjuk.

A kemping és túrasátrakhoz képest, természetesen magasabb víznyomásállóság jellemzi a hegymászósátrakat. Ennek értéke legtöbbször 2.000 mm és 5.000 mm között mozog.
A hegymászó sátrak erős felépítésűek, könnyű anyagból készülnek, esetenként több merevítő rúd található rajtuk a túrasátrakhoz képest. Szinte minden esetben minőségi alumíniumot használnak a rudazat alapanyagaként.
Az expedíciós sátraknál több sarokkiszögelés található, nehezebb anyagokat használnak tervezésükkor, ennél fogva az önsúlyuk is nagyobb. A dómszerű alakjuk megakadályozza, hogy a sátortetőn összegyűljön a hó. Kevesebb szellőző található rajtuk és ezek a talajszinthez közelebb helyezkednek el. Így nehezebben jár a levegő, viszont a meleg érzetünk nő. Orkán erejű szél esetén igazi menedék egy ilyen sátor. Tipikus jellemzőjük még az úgynevezett „hószoknya”, mely a sátor alsó élén fut végig, és magashegyi körülmények között hóval (esetenként kővel) súlyozzák le a jobb és tökéletesebb légzárás, hőszigetelés és stabilitás érdekében. Az expedíciós sátrak víznyomásállósága 5.000 mm és 10.000 mm között helyezkedik el.
 

Minimál sátrak

Ezek a kis alapterületű sátrak számos hasznos funkciót biztosítanak a vadon szerelmesei számára.

Ultrakönnyű sátrak 

Az ultrakönnyű sátrak alacsony önsúlya azoknak a korszerű alapanyagoknak köszönhető, melyekből készülnek. (A cikk későbbi részében találhatunk az alapanyagokról szóló részletes leírást.) Ezen könnyű és speciálisan vékony anyagokból készült sátrak lelkiismeretes bánásmódot igényelnek. A népszerűségük titka, hogy a könnyű súly mellé nagy teherbírás társul.


Érvek: kicsi önsúly, kevesebb helyigény.
Ellenérvek: Gondosabb bánásmódot igényel a normál anyagú sátrakhoz képest.

Vaude Hogan Ultralight I. kétszemélyes expedíciós sátor


Egyrétegű sátrak

Coleman Rigel X2 kétszemélyes expedíciós sátor

A mai kor legtöbb sátra dupla rétegű fallal van ellátva. Az egyik réteg maga a hálótér (vízálló padlózattal és légáteresztő falakkal), valamint második rétegként a hálóteret takaró esővédő tető („fly”).

A speciális egyrétegű sátrakat sokféle felhasználói csoport alkalmazza. Ezek lehetnek alpinisták, akiket elsősorban a havazástól kell, hogy megvédjen a sátruk. Vagy kis felszerelés-igényű gyalogos vagy kerékpáros túrázók, akik a szerényebb anyagú és felépítésű „kutyaól” sátrakat használnak, egyszerű éjjeli menedékhelyként. Az egyrétegű sátor falai vízállóak, de profibb típusoknál lélegző anyagból is készülhetnek (általában Gore-Tex vagy eVent márkájú).
Érvek: könnyebbek a hagyományos dupla falú sátraknál.
Ellenérvek: Hűvösebb idő esetén a sátor könnyebben bepárásodhat, illetve nem lélegző anyagok esetén a kondenzvíz megjelenik a sátor falának belső oldalán (minél nagyobb a külső/belső hőmérsékletkülönbség, annál intenzívebben). 


Bivaksátrak

A bivakzsák nem más, mintegy vízálló, szélálló, profibb típusoknál pedig lélegző anyagból készült védőburok, mely a hálózsák kiegészítőjeként szolgál. Kedvező helykihasználást biztosít, mivel mi magunk és hálózsákunk vagyunk a banán, a bivakzsák pedig a banánhéj. A bivakzsák egy vízálló padlórészből, valamint egy vízálló és/vagy lélegző tetőrészből áll, hasonló elven működve, mint az egyrétegű sátrak, csupán szűkösebb kivitelezésben.

Vaude Bivi Tent bivakzsák

 

A bivak szó eredete a szabad ég alatti táborozásból ered. Először a hegymászók körében volt közkedvelt, de aztán népszerű lett a minimumra törekvő túrázók között is. Egyes modellek nem nyújtanak többet egy szimpla „üregnél”, míg a profi zsákok teljesen zárhatóak, fejrésszel kialakítottak, szúnyoghálóval felszereltek.

Ha az alvási lehetőségeink várhatóan szűkös helyen lesznek, akkor egy bivak sátor alkalmazásával könnyedén lefaraghatunk felszerelésünk súlyából. Legnagyobb hátrányuk az ülőpozíció hiánya. Így egy átöltözés is nagy kihívást jelent, sőt a legtöbb esetben szinte lehetetlenség, de egy bivakzsák nem is ezt a célt szolgálja.

Eredeti célja: a legtakarékosabb menedéként a túlélést szolgálja szélsőséges hegyi körülmények között.

Érvek: hely és súlytakarékos.

Ellenérvek: szűkös hely, egyes modelleken nincs szúnyogháló.

Esővédők, padló nélküli sátrak

Minimumra törekvő túrázók gyakran használnak esővédőt, ami nem más mint egy takaró jellegű anyag (eső vagy harmatfedél), melyet két faág vagy egy sziklahasadék fölé tudunk kifeszíteni. A padló nélküli sátrakat (szinte kivétel nélkül egyrétegűek és gyakran piramis alakúak) viszont elsősorban a magashegyi túrázók használják. Egy kis ügyességgel bizonyos típusú sátrak külső ponyváját át tudunk alakítani ilyen célra. (általában azokat, melyeknél a rudazat a külső rétegen kialakított csatornában fut)
Érvek: könnyű, kis helyet foglal.
Ellenérvek: padló híján, a fedél alá folyó esővíz távoltartásáról gondoskodni kell, a túrázó ki van téve a rovarok támadásának; nem használható szeles és szélsőséges időjárási viszonyok között.

Függőágyak 

Nomád Sport kategória: Függőágy

A naturalista túrázók nagy kedvence a függőágy. A függőágyakat általában két tárgy közé feszítik ki (lehetőség szerint fákhoz). Komolyabb modelleknél esővédővel, szúnyoghálóval és alul bebújós bejárattal felszerelt. Sajátos ízlésvilággal rendelkezők választják ezt a megoldást, de a függőágy népszerű a lazaságot, szabad életstílust kedvelők körében is.

Érvek: könnyű és helytakarékos.
Ellenérvek: felállítása gyakorlatot igényel; a levegőben kell aludnunk. Nem könnyű megtalálni a megfelelő helyet a felállításához.

Relags Tonga függőágy

Bogársátrak (moszkitósátrak)

Nomád Sport kategória: Védőtető és szúnyogháló

Csupán apró lyukú hálóból és a sarkakat feszítő-tartó rudakból áll, általában padló nélküliek.
Érvek: szuper könnyű, helytakarékos.
Ellenérvek: Nem vízálló, a szúnyoghálót megfelelően kell rögzíteni a biztos védelem érdekében.

 


Sátraknál használt fogalmak

Az alábbiakban szeretnénk bemutatni a témához kapcsolódó néhány fontos szakszót:

Minimum súly:

Ez az adat a belső és külső sátorréteg súlyát teszi ki (a rudazattal és a zsinórzattal). Tulajdonképpen az a része a sátornak, amely kis ügyességgel (pl. kikötés fához vagy kőhöz) még éppen ellátja a célfunkciót. Tehát nem számolandó bele a sátor poggyásztokja, a cövekek és egyéb kiegészítő elemek, amik a gyári csomagolásban benne vannak. A gyártók ezt az adatot tüntetik fel a sátor nettó súlyánál.

Maximum súly:

A sátor és tartozékainak összes súlya: sátortest, esővédő, tartó rudak, cövekek, a rudak és cövekek tartója, használati útmutató és minden egyéb dolog, amit a gyártó még mellékkel. A gyártók ezt az adatot tüntetik fel a sátor bruttó súlyánál.
Csomagméret: Az összezárt sátor méretét jelenti, amennyi helyet el fog foglalni a hátizsákunkban. Ezt csökkentethetjük úgy, hogy a sátorelemeket szétosztjuk a velünk együtt túrázókkal. Valaki viheti a belső sátrat, másik ember a külső réteget, megint más valaki a rudazatot…

Előtető:

A sátor külső rétegének azon része, mely fedett teret biztosít a bakancsoknak és egyéb túrafelszereléseknek, amiket nem akarunk bevinni az alvótérbe. Tulajdonképpen a sátor előterét képező anyagrétegről beszélünk. Néhány sátor esetén dupla előtetővel is számolhatunk, de mindez gyarapítani fogja a sátor összsúlyát. Vannak olyan márkák, melyeknél többféle előtető közül választhatunk a tágasabb tér érdekében.

Kifeszítő pontok és kábelek:

Megerősített varrásrészek, amikhez a sátorfeszítő kábeleket rögzíteni lehet (egyes sátrak esetén ezek nem opcionálisak). A sátorfeszítő kábeleket húzzuk feszesre, majd a sátorcövekekhez rögzítsük. Esőben a vizes esővédő így nem tud a belső sátortestre nehezedni. Szélben ezekkel az eszközökkel csökkenteni lehet a nemkívánatos sátorbontás esélyét. Ha az így megfeszített külső réteg megfelelően feszes, és elválik a belső sátortól, akkor biztosítottuk a sátor aktívabb szellőzését, ill. hideg időben az optimálisabb hőszigetelést.
Néhány feszítő kábel fényvisszaverő anyagból készül. Mindez megkönnyíti dolgunkat az esti táborverésnél, mikor a fejlámpáinkat használjuk és csökkenti a sátor körüli botlás esélyét is.

Zsebek:

A sátor belsejében kialakított elemek, a túrafelszerelések megfelelő tárolásához. Általában lapos, boríték alakú felületek, ahol is kéznél tarthatjuk a legfontosabb eszközöket, fejlámpa, szemüveg, óra, szerszámok. Az ultrakönnyű sátrak esetében kevés található, vagy előfordulhat, hogy egyetlen zsebet sincs a súly minimalizálása miatt.


Szellőzés 

Az emberek természetüknél fogva hőt adnak le környezetükbe. Egy hűvösebb éjszaka alatt, a zárt sátorban pára csapódik le a be-és kilégzésünk következtében a sátor belső falára. Ha elegendő mennyiség összegyűlt, mindez vízcseppekké hűlhet le, ami aztán ránk és felszerelésünkre csepeghet. Ezt a megfelelő szellőztetéssel akadályozhatjuk meg.

Szellőzőnyílás

A legtöbb külső sátorréteget esővédett szellőzővel látnak el (kéményszellőző), így ezek biztosíthatják a megfelelő légáramlást rossz idő esetén is. Kis, tépőzáras kitámasztója segítségével nyitható, zárható. Ez a megoldás vizes, esős környezetben, valamint hideg téli éjszakákon sokat jelent a szellőzés biztosítása szempontjából.

Egy vagy két bejárat?

A két bejáratos megoldás mindenképpen megkönnyíti a sátorba való be- és kijutást két túrázó számára. Ilyen esetben sohasem kell átmászni alvótársunkon. A dupla bejárat, mely általában szúnyoghálóval felszerelt, a kereszthuzat szempontjából is előnyösebb. Továbbá nagy segítség, ha a dupla bejárathoz dupla előtér is párosul, mert rossz idő esetén az egyik előtérben (a hálótéren kívül) elkészíthetjük ételeinket, míg a másikban csomagjaink kényelmesebben elférnek.
 


A sátor felállításának tulajdonságai 

Szabadon álló szerkezet

A dóm-típusú (más néven: iglu, kupola) túrasátrak szabadon, önállóan állnak, ami annyit tesz, hogy a rudakkal megtámasztott sátortető önmagában is stabil, alaphelyzetben cövekekkel nem szükséges külön megfeszíteni.(bár szél és eső esetén erősen ajánlott).

Előnyei:

  • Sík betonfelületre vagy fapadlóra is lerakhatjuk cövekelés nélkül.
  • A szabadon álló sátrat nagyon könnyű egyik helyről a másikra áthelyezni. Ha lehetőségünk megengedi a cövek használata azért ajánlott, mert így elkerülhetjük, hogy a nem várt széllökés máshová vigye üres sátrunkat…
  • Másik előnyös tulajdonsága: Táborbontásnál csak egyszerűen felemelhetjük sátrunkat és a nyitott ajtón keresztül kirázhatjuk a sátrunkba behordott sarat, törmeléket. A takarításnak ez rendkívül kényelmes módja.

A legegyszerűbb dóm kialakításnál két sátorrúd keresztezi egymást, melyek a sátor négy sarkához csatlakoznak. A továbbfejlesztett változatoknál, amely nagyobb teherbírást és belső teret kölcsönöznek, találkozhatunk olyan sátorrudakkal, melyeket keresztaggyal csatlakoztatnak egymáshoz, és három vagy akár négy tagból állnak. A különböző előgörbített rudak vagy extra tartó rudak további extra tartást adnak sátrunknak Bár az is igaz, hogy ezek a sátrak több gyakorlatot igényelnek a felállításkor, de a nagyobb stabilitás és belső tér megéri a fáradozást.

Sátorrúd csatorna vagy rúdklipsz

A sátorrudak klipsszel, bújtatással (anyagból készült csatornán keresztül) vagy a kettő kombinációjával csatlakoznak a sátor anyagához.

Leggyakoribb megoldás, amikor a belső sátor klipszeit rápattintjuk az ívesre hajtott rudazatra, majd a külső (vízálló) sátorhéjat ráterítjük és rögzítjük erre. Ezek az un. belső vázas sátrak.

 

Előnyei:

  • a sátor külső és belső rétege eleve külön van, így két (vagy több) személy közötti megosztott teherhordáskor egyszerűbb a szétosztás
  • a belső sátrat a rudazattal (külső héj nélkül) moszkitósátorként is tudjuk használni jó időben.

 

Hátrányai:

  • ha esőben kell felállítanunk a sátrat, a belső sátor ázik addig, amíg a rudazatot összeállítjuk és felrögzítjük, a külső héj felhelyezése előtt
  • kicsit hosszabb időt vesz igénybe a sátorállítás.

A másik megoldás, amikor a belső és a külső sátor távtartó hevederekkel vagy gumiszalagokkal egymáshoz van gombolva, és a külső (vízálló) sátorhéjon kialakított csatornába dugjuk a rudazatot. Ezek az un. külső vázas sátrak.

 

Előny:

  • esőben történő sátorállításnál a sátor egésze vízmentesen kezelhető, hiszen a külső héj egyből védi a belső sátort.
  • a konstrukció lehetővé teszi, hogy a belső sátor nélkül, harmatfedélként - alpinisták esetében hó sátorként - önmagában használhassuk a rudazattal merevített külső sátrat. Ez jelentős súlycsökkentést eredményez. (Bizonyos esetekben a kiszerelt belső sátor hiánya miatt a sarkokat össze kell kötnünk hevederrel vagy zsinórral!)
  • a rudazat vezetőcsatornái segítenek eloszlatni a sátor anyagára nehezedő nyomást, elősegítik a legkedvezőbb geometria kialakítását, továbbá növelik a sátor stabilitását.

 

Hátrány:

  • két (vagy több) személy közötti tehermegosztás esetén bonyolultabb a belső és a külső sátor szétbontása (igazából nem is ajánljuk)
  • alkalomadtán (főleg esőben) nehézkesen tudjuk belebújtatni a rudakat a helyükre.

Esővédő ponyvák

Némely sátorlap ultrakönnyű és gyors felállítást kínál, ahol a rudazat és oldalfalak nélkül pusztán egy esővédő tetőszerkezet kapunk eredményül. Ezek az úgynevezett harmat- és esővédő ponyvaszerkezetek. Az esővédő ponyvával lefaraghatunk a túrafelszerelésünk súlyából, de a rovarok ellen semmi sem fog védelmet nyújtani.

Cövekek

Nomád Sport kategória: Sátor kiegészítő

A gyártók a sátrakat általában cövekkel együtt adják, ritkán vannak csak olyan modellek, amikhez a vásárló nem kap ilyen kiegészítőt. Egyes cövek típusok vékonyak és kézzel kell a földbe szúrni őket. Vannak dugóhúzó formájúak és találkozhatunk ék alakú, vastag cövekkel is. Ha másfajta típust szeretnénk, mint amit a sátrunkhoz mellékeltek, külön kell vásárolnunk azokat. Ha rendszeresen túrázunk havas vagy homokos területeken, hócövekre lesz szükségünk. Ez a fajta cövek széles, üreges kialakítású. Stabilitását is annak köszönheti, hogy a belsejében leszúrásnál összegyűlik a föld, a fenti esetben a hó vagy a homok.

Táborverés

Fontos, hogy a táborveréshez megfelelő terepet válasszunk. Ha a kiszemelt helyszín sziklás, ha kiálló gyökerek vannak vagy a fenyő tűleveivel borított (nem beszélve az elhanyagolt, bizonytalan állapotú kempingek vagy vízpartok esetlegesen üvegszilánkos talajáról), ezektől mindenképpen meg kell tisztítanunk a terepet. Ha ez kivitelezhetetlen, másik táborhely után kell néznünk.

Mi a teendő, ha a talaj annyira kemény, hogy a cöveket nem tudjuk leszúrni?

Javaslat:

Keressünk megfelelő súlyú, formájú és méretű köveket (vagy akár farönköket) és a sátor tartózsinórjait hurkoljuk rájuk. A sátor sarkainak letűzését hasonló módon elvégezhetjük, de oda valószínűleg segédzsinórokra is szükség lesz. Ha a sarkok elégtelenül lapulnak a talajhoz, akkor a sziklához feszített kötélre is tegyünk (közvetlenül a sarkakhoz) további sziklákat.

Alpinista táborveréskor, havas, jeges terep esetén kitűnően használhatjuk túra- és jégcsákányainkat, jégcsavarjainkat vagy túrabotjainkat a sátor feszítési pontjainak kialakítására.



Rudak és alapanyagok

Rudazat alapanyagok

A komolyabb túrasátrakhoz alumínium rudak tartoznak, mivel erősek, könnyűek és tartósak. Az üvegszálas rudak nehezebbek és hajlamosak elrepedni a gyakori vagy szakszerűtlen használat következtében.
Az utóbbi időben az alumínium rudak egyre jobban terhelhetővé váltak, mert a fejlesztő mérnökök egyre korszerűbb anyagokat használnak, valamint módosították a keresztmetszet arányait, amivel többek között csökkenteni tudták a rudak súlyát is.
Megjegyzés: A gyártók gyakran mellékelnek a sátorhoz sátorrúd-javító szettet. Ez egy rövid cső, egy kicsit nagyobb átmérővel, mint maga a rúd. Az eltört rudat lehet vele muffként rögzíteni. Ragasztószalaggal vagy sebtapasszal is lehet fixálni, ha más nem áll rendelkezésünkre.

Sátorponyva anyagok

A nylon és a poliészter a leggyakrabban használt anyagok. A nylon könnyebb, strapabíróbb és jobban ellenáll a különböző súrlódásoknak. A poliészternek jobb a vízhatlansága és a káros UV sugarak ellen is jobban véd. A poliésztert az esővédő anyagaként is széles körben használják.

A ripstop nylont (periodikusan és egymásra merőlegesen dupla átmérőjű fonállal szőtt anyag, ami így megakadályozza az anyag tovább feslését) gyakran alkalmazzák a sátortetők esetén. Ez az anyag valamivel könnyebb, mint a taffeta nylon (elterjedt, tartós anyag a padlózat készítéséhez) és általában az ultrakönnyű sátrak esetén használják a padlókialakításhoz.

Mint azt már korábban említettük, a sátrak súlyának csökkenése fantasztikus dolog, de az ilyen pehelykönnyű anyagok esetén a túrázóknak fokozottabban kell vigyázniuk, hogy elkerüljék a sátor megsérülését.

Bevonatok:

A padlózat és az esővédő (külső héj) vízálló bevonattal rendelkezik (általában poliuretán) amivel az anyag belső részét vonják be. A gyártók néha az esővédő külső felületét is bevonják ezzel az anyaggal, tehát mind a belső, mind a külső oldalát.

Az ultrakönnyű sátrak esetén alacsony hiper vékony anyagokat használnak a súly minimalizálása érdekében a padlózat és az esővédő kialakításánál. Gyakran használnak szilikon bevonatot, hogy növeljék a vízállóságot. A poliuretán jobb vízálló tulajdonsággal bír, de a szilikon növeli a sátor anyagának teherbírását.

Néhány sátor esetén találkozhatunk olyan megoldással, mikor az esővédő egyik oldala poliuretán, a másol oldala szilikon, az optimális hatás érdekében.

Technikai megjegyzés: Mivel a nylon képes magába szívni kis mennyiségű vizet, a poliésztert szélesebb körben használják az esővédők gyártásánál. A nylon szilikonos bevonatát gyakran hívják „silnylonnak”, de szilikont használnak poliészter bevonásához is.



Tartozékok és egyéb megfontolni valók

Padlóvédő (talajtakaró)

Nomád Sport kategória:  Sátoralj és talajtakaró

A talajtakaróként használatos padlóvédő a sátor padlója alá kerül (általában olyan fűzőlyukakkal van ellátva, ami megegyezik a rúdszerkezet karikáinak helyével). A padlóvédőket ellenállónak tervezték, hogy a gallyak, tűlevelek és a sziklák által kiváltott igénybevételének megfeleljenek.
A padlóvédő védelmet nyújt a sátor padlózatának kopása ellen, és még mindig jóval kevesebbe kerül, mintha új sátrat kellene vennünk vagy megjavíttatnia régi padlózatát. Ezért érdemes megfontolni a használatát.
A padlóvédőknek általában van egy fényes oldala (ez van bevonva valamilyen ellenálló anyaggal) és egy matt oldala (bevonat nélküli). A matt oldallal lefelé kell ezt a földre terítenünk, így csökkenten a bevonatos oldal kopása.

Varratok és varratszigetelők

Nomád Sport kategória: Sátor ápolószer

Két helyen használnak vízálló anyagokat: a padlózatnál és az esővédőnél. Mikor a sátor anyagát összevarrják, a tű helyénél apró lyukak keletkeznek. Mivel a víz becsuroghatna ezeken az apró lyukakon, a varratokat szigetelni kell.
Manapság már minden prémium kategóriás sátort gyárilag szigetelnek. Bár akad néhány olyan modell, ahol magunknak kell ezt megoldanunk. Például: az egyrétegű sátraknál, melyek eVent anyagból és szilikonnal kezelt anyagból készülnek. (A varrat szigetelő ragasztó nem tapad a szilikon bevonathoz). Ezért minden esetben tanulmányozzuk át a sátor használati útmutatóját.
Az évek múlásával a varrat ragasztások gyengülhetnek, elereszthetnek. Ilyen esetekben az apró lyukak eltüntetéséhez varrat szigetelő anyagot kell használnunk. Hogyan? Tisztítsuk meg a varratok mentén a sátor anyagát. A varrat mindkét oldalát kenjük be a szigetelő ragasztóval. A szigetelő anyag egyenletes eloszlatásához használjunk kisméretű kefét (ezt általában a tubushoz adják). Hagyjuk megszáradni a használati útmutató szerint, majd távolítsuk el a felesleges ragasztó anyagot.

Szél elleni védelem

Ha gyakorta túrázunk szeles területeken, jobban tesszük, ha magasabb kategóriájú sátrat választunk. Az extra rudazat, amelyet ezeknél a típusoknál megtalálhatunk, csökkentik a sátor billegését.

Szinek

Számít a sátor színe? Általában csak akkor, ha egy vihar következtében sok időt kell eltöltenünk sátrunkban. Egyes esetekben az esővédőket (külső héj) világosabb, narancsosabb színűre tervezik, hogy pozitív irányba befolyásolják hangulatunkat egy esetleges huzamosabb sátorban rekedésnél.
Az esővédőket leggyakrabban „föld” színűre tervezik, hogy ne vonják magukra a figyelmet a táj szépségének kárára. Kivételt képeznek ez alól az alpinista sátrak, melyek esetében biztonsági okokból (mentés közbeni keresés, hóviharban a táborhely megtalálása, stb.) feltűnő, általában narancssárga, sárga, neon-zöld színeket alkalmaznak. Továbbá, napokig, hetekig felállított tábor esetében, napsütésnek kitett helyen előnyösebbek a világosabb színek. Így csökkenthető a sátor túlmelegedése.

Polcok, tárolók

Nmád Sport kategória: Kemping szekrény

A polcrendszer (általában válaszható kiegészítő) olyan hálóból készült polcok, melyek a sátor mennyezetére vagy sarkába függeszthetők (általában klipszekkel) és különböző eszközök tárolására alkalmasak. Ezek a polcok jól jöhetnek családi sátraknál, ahol a piknik megannyi kiegészítője megtalálható egyetlen helyen.


Jó tanácsok

  • Ez lesz a legelső túránk? Kérdezze meg boltjaink eladóit (akik legtöbbször tapasztalt turisták is egyben), vagy kérdezzük meg túrázásban járatos ismerőseinket, hogy számukra mely tényezők fontosak egy sátorban töltött éjszaka esetén. Lehet, hogy mi mást gondolunk elsődlegesnek, de az informálódás megkönnyítheti későbbi választásunkat.
  • Megvettük az új sátrunkat? Gyakoroljuk a felállítását útnak indulásunk előtt.
  • Csomagoláskor ne mindig ugyanazon az élen hajtogassuk össze a sátrat, mert ez gyengítheti az anyagot.
  • Sátorbontáskor a rudazat szétszedését középen kezdjük és ne a rudazat végeinél. Így csökkenthetjük az összekötő elemek feszültségét és a törés veszélyét.
  • Tartós szabadban tartózkodás esetén, táborunkat árnyékos helyen állítsuk fel, a legkisebb UV hatás érdekében.
  • Hófödte helyeken túrázunk? Építsünk hófalat az uralkodó széljárással szemben és sátrunk ajtaját a széljárással ellentétes oldalon pozícionáljuk.
  • Sose tároljuk (vagy hagyjuk összecsomagolva) sátrunkat, ha nedves, mert bepenészedhet. Ha sokáig nem használjuk sátrunkat, a legjobb, ha kivesszük csomagolásából és lazán összehajtva tároljuk.